HOGYAN t�rj�nk �t DOS-r�l/Windowsr�l Linuxra
�rta Guido Gonzato, <REMOVE_MEguido@ibogeo.df.unibo.it>
(T�r�ld a ``REMOVE_ME''-t)
v1.3.2, 1999. febru�r 22.
Ez a HOGYAN azoknak a (tal�n hamarosan csak volt) DOS �s Windows fel�
haszn�l�knak sz�l, akik elhat�rozt�k, hogy �tt�rnek a Linuxra, az
ingyenes UNIX kl�nra. A dokumentum c�lja, hogy a DOS/Windows �s Unix
k�z�tti hasonl�s�gokat kihaszn�lva seg�tse az olvas�t abban, hogy a
DOS �s Windows alatt megszerzett tud�s�t min�l k�nnyebben Linuxos
tud�ss� ford�thassa, valamint hogy tippeket adjon a k�t oper�ci�s
rendszer k�z�tti f�jl- �s er�forr�scser�re.
______________________________________________________________________
Tartalomjegyz�k
1. Bevezet�s
1.1 A Linux val�ban megfelel neked?
1.2 Igen, ez az! Mes�lj m�g!
1.2.1 Bevezet� fogalmak
1.2.2 Seg�ts�g
1.3 Konvenci�k
2. A t�relmetleneknek
3. Ismerd meg a bash-t
4. F�jlok �s programok
4.1 F�jlok: el�zetes megjegyz�sek
4.2 Szimbolikus linkek
4.3 Hozz�f�r�si enged�lyek �s tulajdonjogok
4.4 DOS-os parancsok Linuxos megfelel�i
4.4.1 P�ld�k
4.5 Programok futtat�sa: t�bbfeladat�s�g
4.6 Programok futtat�sa t�voli g�peken
5. K�nyvt�rak haszn�lata
5.1 K�nyvt�rak: el�zetes megjegyz�sek
5.2 K�nyvt�rak hozz�f�r�si enged�lyei
5.3 DOS-os parancsok Linuxos megfelel�i
5.3.1 P�ld�k
6. Hajl�kony lemezek, merevlemezek �s t�rsaik
6.1 A DOS-szer� eszk�zkezel�s
6.2 A UNIX-szer� eszk�zkezel�s
6.3 Biztons�gi ment�s
7. Mi helyzet a Windows-zal?
8. A rendszer konfigur�l�sa
8.1 Rendszerinicializ�l� f�jlok
8.2 Programinicializ�l� f�jlok
9. H�l�zatos fogalmak
10. Egy kis programoz�s
10.1 Szkriptek: .BAT f�jlok Linuxon
10.2 C
11. A fennmarad� 1%
11.1 A tar �s gzip programok haszn�lata
11.2 Programok telep�t�se
11.3 Tippek amik n�k�l nem boldogulsz
11.4 Hol vannak az alkalmaz�sok?
11.5 Egy p�r dolog, amit eddig nem tudt�l megcsin�lni
11.6 UNIX haszn�lata DOSWin alatt
11.7 Gyakori kiterjeszt�sek �s az ezekkel kapcsolatos programok
11.8 F�jlkonverzi�k
11.9 Ingyenes irodai csomagok
12. V�ge, egyel�re
12.1 Szerz�i jogok
12.2 Jogi felel�ss�g
12.3 Magyar ford�t�s
______________________________________________________________________
1. Bevezet�s
1.1. A Linux val�ban megfelel neked?
DOS-r�l (ez mag�ban foglalja Windowst is) Linuxra akarsz v�ltani?
Remek �tlet, a Linux technol�giai �rtelemben fel�lm�lja a DOS-t, a
Windows 9x-et, s�t a Windows NT-t is. De l�gy �vatos, ez nem jelenti
azt, hogy sz�modra hasznosabb. A f�bb k�l�nbs�gek a DOS/Windows �s a
Linux k�z�tt a k�vetkez�ek:
� A Windows alatt fut a Microsoft Office �s rengeteg j�t�k, �ltal�ban
k�nny� telep�teni �s konfigur�lni, sz�rnyen instabil, gyeng�n
teljes�t, gyakran lefagy.
� A Linux alatt fut a StarOffice, egy csom� technikai szoftver, de
kevesebb j�t�k, nehezebb telep�teni �s konfigur�lni, stabilit�sa
legend�s, j�l teljes�t, nagyon ritk�n fagy le.
Csak te tudod eld�nteni, hogy mi kell neked. A Linux hatalmat ad a g�p
er�forr�sai felett, de id�be telik, am�g megtanulsz �lni vele. Ez�rt
ha f�leg kereskedelmi szoftverekre van sz�ks�ged, vagy nem szeretn�l
�j parancsokat �s fogalmakat megismerni, akkor jobban teszed, ha
m�shol n�zel k�r�l. J� ha tudod, hogy sok kezd� adja fel a kezdeti
neh�zs�gek miatt.
Sokan dolgoznak azon, hogy a Linuxot egyszer�bb legyen haszn�lni, de
ne hidd azt, hogy profi leszel, ha nem olvasol el egy csom�
dokument�ci�t, �s nem haszn�lod legal�bb egy p�r h�napig. A Linux nem
ad azonnal siker�lm�nyt. Ezen figyelmeztet�sek ellen�re hadd mondjam,
hogy 100%-ig biztos vagyok abban, hogy ha te a megfelel�
felhaszn�l�t�pusba tartozol, akkor a Linuxban megtal�lod a
sz�m�t�g�pes Nirvan�t. Mellesleg Linux �s a DOS/Windows k�pes
ugyanazon a g�pen egyidej�leg l�tezni.
El�felt�telek a dokumentumhoz: felt�telezem, hogy
� ismered az alapvet� DOS parancsokat �s fogalmakat;
� a Linux �s esetleg az X Window System (r�viden X11) megfelel�en van
telep�tve a sz�m�t�g�peden;
� bash a parancs�rtelmez�d (a COMMAND.COM Linuxos megfelel�je).
Hacsak k�l�n nem mondom, minden inform�ci� a j� �reg DOS-ra
vonatkozik. Van itt-ott a Windowsra is utal�s, de ne feledd, hogy a
Windows �s a Linux teljesen k�l�nb�z�, ellent�tben a DOS-szal, ami
halv�nyan eml�keztet egy UNIX-ra.
Fontos megeml�teni, hogy ez a munka se nem egy teljes bevezet�, se nem
egy konfigur�ci�s k�zik�nyv.
A dokumentum legfrissebb (angol) verzi�ja megtal�lhat� sokf�le
form�tumban az <ftp://sunsite.unc.edu:/pub/Linux/docs/howto> FTP-
helyen.
1.2. Igen, ez az! Mes�lj m�g!
Install�ltad a Linuxot a sz�m�t�g�peden. Adt�l magadnak egy
azonos�t�t, (ha nem ez a helyzet, akkor g�peld be most, hogy adduser)
�s a Linux fut a g�peden. �ppen most �t�tted be az azonos�t�dat �s a
jelszavadat, �s most n�zed a k�perny�t hogy: ``Na �s most mi van?''
Ne ess k�ts�gebe! M�r majdnem k�sz vagy, hogy ugyanazokat a dolgokat
megtehesd, amiket annak idej�n a DOS-szal megtehett�l, �s m�g sokkal
t�bbet! Ha DOS/Windows-t futtatn�l Linux helyett akkor a k�vetkez�
dolgokat tehetn�d:
� programok futtat�sa, f�jlok l�trehoz�sa, m�sol�sa, n�zeget�se,
t�rl�se, nyomtat�sa, �tnevez�se;
� k�nyvt�rak l�trehoz�sa, t�rl�se, list�z�sa �s v�lt�s k�z�t�k: MD,
RD, DIR, CD;
� lemezek form�z�sa, f�jlok m�sol�sa lemezekr�l �s lemezekre;
� a rendszer testreszab�sa;
� barangol�s az Interneten;
�
� a fennmarad� 1%.
�r�mmel veheted tudom�sul, hogy ezek a feladatok megval�s�that�k
Linuxban is, m�ghozz� a DOS-hoz hasonl� m�don. A DOS alatt az �tlagos
felhaszn�l� az el�rhet� t�bb, mint 100 parancsb�l igen keveset
haszn�l: ugyanez elmondhat� -- egy bizonyos pontig -- a Linuxra is.
1.2.1. Bevezet� fogalmak
A legjobb m�dja az �j dolgok megtanul�s�nak, hogy ha elkezd�nk
k�s�rletezgetni. B�tran kipr�b�lhatunk ak�rmit, j�tszogathatunk a
Linuxszal, -- ha nem ``root''-k�nt jelentkezt�nk be, -- semmit nem
ronthatunk el. N�h�ny szempont:
� Els�k�nt is, hogyan l�pj ki a Linux-b�l? Ha karakteres k�perny�t
l�tsz, akkor nyomd le a <CTRL-ALT-DEL> billenty�ket, majd v�rj
addig, am�g a rendszer rendbeteszi a bels� dolgait, �s v�g�l jelzi
neked, hogy minden rendben. Ekkor m�r nyugodtan kikapcsolhatod. Ha
az X Window System alatt dolgozol, akkor els�k�nt <CTRL-ALT-
BACKSPACE>, majd a <CTRL-ALT-DEL> billenty�ket nyomd le. Soha ne
reseteld vagy kapcsolt ki a PC-t k�zvetlen�l Linux alatt, mivel
megs�r�lhet a f�jlrendszer!
� A DOS-t�l �s a Windowst�l elt�r�en a Linux be�p�tett v�delmi
rendszerrel rendelkezik. A f�jlokhoz �s a k�nyvt�rakhoz hozz�f�r�si
enged�lyek rendelhet�k (l�sd a ``Hozz�f�r�si enged�lyek''
fejezetet), �s ez�rt n�h�nyuk el sem �rhet� a k�z�ns�ges
felhaszn�l� sz�m�ra. Ezzel szemben a DOS �s a Windows megengedi,
hogy a merevlemezed eg�sz tartalm�t egy mozdulattal let�r�ld.
� Van egy k�l�nleges felhaszn�l�, a ``root'', azaz a rendszergazda,
�let �s hal�l ura a sz�m�t�g�pen. Ha a saj�t sz�m�t�g�peden
dolgozol, te leszel a root is. Rootk�nt dolgozni vesz�lyes,
b�rmilyen hiba v�gzetesen k�ros�thatja, vagy megsemmis�theti a
rendszert, ak�rcsak a DOS vagy Windows alatt. Ne dolgozz rootk�nt,
ha nem nagyon musz�j.
� A Linux bonyolults�g�t annak k�sz�nheti, hogy nagyon j�l
konfigur�lhat�. Gyakorlatilag minden alkalmaz�s �s saj�toss�g az
egy�ni ig�nyekhez igaz�that� egy vagy t�bb konfigur�ci�s f�jl
seg�ts�g�vel. Ha sok lehet�s�gnek bonyolults�g az �ra.
� Az �tir�ny�t�s �s a cs�vek (pipe) a DOS-ban is megl�v�
saj�toss�gok, de a Linux alatt hat�konyabbak, �s a szerep�k is
sokkal fontosabb. T�bb egyszer� parancs �sszef�zve eg�szen
�sszetett feladatok megold�s�ra is k�pes. Haszn�ld majd �ket!
1.2.2. Seg�ts�g
Sokf�lek�ppen kaphatsz seg�ts�get. A legfontosabbak:
� Olvasd el a dokument�ci�t -- komolyan mondom! B�r ez a HOGYAN, amit
most olvasol bevezethet a Linux haszn�lat�ba, de van egy p�r k�nyv,
amit musz�j elolvasnod. Pl. Matt Welsh ``Linux Installation and
Getting Started'' ( <http://sunsite.unc.edu/mdw/LDP/gs/gs.html>),
Larry Greenfield ``Linux User Guide'' (
<ftp://sunsite.unc.edu/pub/Linux/docs/linux-doc-project/users-
guide>), �s a Linux FAQ ( <http://sunsite.unc.edu/mdw/FAQ/Linux-
FAQ.html>). Ne hagyjon nyugodni a lelkiismeret, am�g legal�bb az
egyiket el nem olvastad!
� A telep�tett csomagok dokument�ci�ja �ltal�ban az /usr/doc/
k�nyvt�r alk�nyvt�raiban van.
� A parancs�rtelmez� ``bels� parancsair�l'' a help, vagy m�g ink�bb a
man bash vagy az info bash beg�pel�s�vel kaphatsz seg�ts�get.
� Egy parancsr�l a man parancs beg�pel�s�vel kaphatsz seg�ts�get, ez
megmutatja a parancs k�zik�nyvoldal�t. Meg lehet m�g pr�b�lni az
info parancs beg�pel�s�t is, ez megmutatja a parancs info lapj�t,
amennyiben az l�tezik. Az info egy hypertext alap� dokument�ci�s
rendszer, kicsit szokatlan lehet els�re. V�g�l megpr�b�lhatod az
apropos parancs �s a whatis parancs be�r�s�t is. Mindegyik
felsorolt programb�l a `q' gomb lenyom�s�val lehet kil�pni.
� Legv�g�l ott az Internet, a Usenet megfelel� hely a seg�ts�g
megszerz�s�re, p�ld�ul n�zd meg a <news:comp.os.linux.setup>
h�rcsoportot. K�rem, ne �rj nekem seg�ts�gk�r� levelet, mert nagyon
elfoglalt vagyok.
1.3. Konvenci�k
Ebben a munk�ban a p�ld�k gyakran fognak a k�vetkez� form�ban
szerepelni: <...> egy k�telez� argumentum, a [...] egy v�laszthat�
argumentum. P�ld�ul:
$ tar -tf <file.tar> [> redir_file]
A file.tar-t k�telez� megadni, de az �tir�ny�t�s a redir_file-ba
opcion�lis.
Az ``OEK'' azt jelenti, hogy ``tov�bbi inform�ci�k�rt Olvasd El a
K�zik�nyvoldalt''. Nem tudom el�gg� hangs�lyozni, milyen fontos a
dokument�ci� olvas�sa. A ``DOSWin'' a ``DOS/Windows''-t r�vid�ti.
Amikor egy parancs p�ld�j�ban a prompt #, akkor azt csak a root
hajthatja v�gre.
2. A t�relmetleneknek
Gyorsan bele akarsz v�gni a dolgok k�zep�be? Akkor n�zd meg ezt a
t�bl�zatot!
DOS Linux Notes
------------------------------------------------------------------------------
ATTRIB (+-)attr file chmod <mode> file teljesen k�l�nb�z�
BACKUP tar -Mcvf device dir/ �gyszint�n
CD dirname\ cd dirname/ majdnem ugyanaz a szintaxis
COPY file1 file2 cp file1 file2 �gyszint�n
DEL file rm file vigy�zat, nincs undelete
DELTREE dirname rm -R dirname/ �gyszint�n
DIR ls nem teljesen ugyanaz a szintaxis
DIR file /S find . -name file teljesen k�l�nb�z�
EDIT file vi file att�l tartok, nem fog tetszeni
jstar file hasonl�, mint a DOS-os edit
EDLIN file ed file felejtsd el
FORMAT fdformat,
mount, umount el�gg� elt�r� szintaxis
HELP command man command, ugyanaz a filoz�fia
info command
MD dirname mkdir dirname/ majdnem ugyanaz a szintaxis
MORE < file less file sokkal jobb
MOVE file1 file2 mv file1 file2 �gyszint�n
NUL /dev/null �gyszint�n
PRINT file lpr file �gyszint�n
PRN /dev/lp0,
/dev/lp1 �gyszint�n
RD dirname rmdir dirname/ majdnem ugyanaz a szintaxis
REN file1 file2 mv file1 file2 nem megy t�bb f�jlra
RESTORE tar -Mxpvf device k�l�nb�z� szintaxis
TYPE file less file sokkal jobb
WIN startx �g �s f�ld!
Ha t�bbet szeretn�l tudni a fenti t�bl�zatn�l, akkor olvasd el a
k�vetkez� fejezeteket.
3. Ismerd meg a bash-t
Van egy j� h�rem: a Linuxban sokkal kevesebbet kell g�pelned a
parancssorban, mert a bash parancs�rtelmez� g�pel helyetted, ahol csak
lehet, �s szuper sorszerkeszt� k�pess�gekkel rendelkezik. El�sz�r is a
felfele-ny�l gomb felhozza az el�z� parancssort, de ez csak a kezdet.
A <TAB> lenyom�sa kieg�sz�ti a f�jl- �s k�nyvt�rneveket, teh�t ha
be�rod, hogy:
$ ls /uTABloTABbTAB
az megfelel az
$ ls /usr/local/bin
sor be�r�s�nak. Ha nem egy�rtelm� a helyzet, pl. a
$ ls /uTABloTABiTAB
sor be�r�s�n�l, akkor a bash meg�ll, mert nem tudja, hogy az
/usr/local/info vagy az /usr/local/include k�nyt�rra gondolt�l-e. Adj
meg t�bb bet�t, �s nyomd le ism�t a <TAB> billenty�t.
Szint�n hasznos billenty�kombin�ci�k az <ESC-BACKSPACE>, ez a kurzor
bal oldal�n �ll� sz�t t�rli, az <ESC-D> a jobb oldali sz�t t�rli, az
<ESC-F> a kurzort egy sz�val jobbra mozgatja, az <CTRL-E> ugyanez,
csak balra, a <CTRL-A> a sor elej�re, �s a <CTRL-E> a sor v�g�re. Az
<ALT> billenty� ugyan�gy viselkedik, mint az <ESC>.
Egyel�re ennyi el�g. Ha megszokod ezeket a gyorsbillenty�ket, nagyon
fog ideges�teni a DOS parancssora...
4. F�jlok �s programok
4.1. F�jlok: el�zetes megjegyz�sek
A Linuxban a k�nyvt�rak �s a benne l�v� f�jlok strukt�r�ja nagyon
hasonl� a DOSWin-ben megismerthez. Minden f�jlnak adott szab�lyokhoz
illeszked� neve van, a f�jlokat k�nyvt�rakban t�rolj�k, n�h�nyuk
v�grehajthat�, n�h�nyuk speci�lis kapcsol�kat is ig�nyel ill.
megenged. S�t haszn�lhatsz dzs�ker karaktereket, �tir�ny�t�st,
cs�veket. Csak n�h�ny kisebb k�l�nbs�g van.
� DOS alatt a f�jlneveknek �gynevezett 8.3 alakja van pl.:
NOTENOUG.TXT. Linux alatt ez jobban megoldott. Ha a Linuxot egy
olyan f�jlrendszerrel (nem sz�ks�ges, hogy tudd pontosan, mi is ez
most) telep�ted, mint az ext2, vagy az umsdos, akkor hosszabb
neveket is haszn�lhatsz (eg�szen 255 karakterig), t�bb ponttal a
n�vben. P�ld�ul, Ez.egy_IGEN.hossz�.F�jln�v. K�rlek, vedd �szre,
hogy kisbet�ket �s nagybet�ket is haszn�ltam. Val�j�ban ...
� A kis- �s nagybet�ket megk�l�nb�ztetj�k a f�jl- �s programnevekben.
�gy a F�JLN�V.tar.gz �s a f�jln�v.tar.gz nevek k�t k�l�nb�z� f�jlt
jel�lnek. Ugyanez igaz a parancsokkal kapcsolatban is. Ha az ls
parancsot kiadod, (ez ugyanaz mint a DOS-ban a DIR), akkor
k�nyvt�radban tal�lhat� f�jlok list�j�t kapod, m�g ha az LS
parancsot adod ki, akkor egy hiba�zenetet.
� A Windows felhaszn�l�k vigy�zzanak a linuxos hossz� f�jlnevekkel.
Ha f�jln�v tartalmaz sz�k�zt (nem javasolt, de lehets�ges), a
f�jlnevet dupla id�z�jelek k�z� kell tenni, ha hivatkozunk r�.
P�ld�ul:
$ # A k�vetkez� parancs l�trehozza a "R�gi f�jljaim" k�nyvt�rat.
$ mkdir "R�gi f�jljaim"
$ ls
R�gi f�jljaim bin tmp
Tov�bb� van n�h�ny karakter, ami nem lehet a f�jln�v r�sze, pl.
!*$&#.
� Nincs olyan k�telez� kiterjeszt�se a parancs ill. program
f�jloknak, mint a .COM �s az .EXE , vagy a .BAT a batch-f�jloknak.
A v�grehajthat� f�jlokat egy `*' k�l�nb�zteti meg a f�jln�v v�g�n
ha az ls -F paranccsal list�ztattad ki. P�ld�ul:
$ ls -F
lev�l_J�zsinak Cindy.jpg cjpg* Ez_egy_k�nyvt�r/ els�_scriptem* r�gi~
A cjpg* �s az els�_scriptem* f�jlok v�grehajthat�ak -- ``programok''.
DOS alatt a .BAK v�gz�d�s a biztons�gi m�solat (backup) f�jlokat
jel�li; a Linuxban az ilyen t�pus� f�jlok tilde `~' karakterre
v�gz�dnek. Tov�bb�, ha egy f�jlnevet ponttal kezdesz, akkor ez a f�jl
rejtett f�jlk�nt lesz nyilv�ntartva. P�ld�ul: az
.�n.egy.rejtett.f�jl.vagyok f�jl nem fog megjelenni az ls parancs
ut�n.
� A DOS alatt egy program kapcsol�it /kapcsol� form�ban kell megadni,
m�g a Linux alatt a -kapcsol� vagy a --kapcsol� haszn�latos.
P�ld�ul a dir /s-nek az ls -R a megfelel�je. Megjegyzem sok DOS
program -- mint a PKZIP vagy az ARJ -- Unix st�lus� kapcsol�kat
haszn�l.
Most m�r ak�r a ``DOS-os parancsok Linuxos megfelel�i'' fejezetre
ugorhatsz, de a helyedben �n tov�bb olvasn�k.
4.2. Szimbolikus linkek
A Unix rendelkezik egy f�jlt�pussal, ami nem l�tezik DOS alatt: ez a
szimbolikus link. Tekinthetj�k ezt �gy, mint egy f�jlra vagy
k�nyvt�rra mutat� pointert, �s haszn�lhatjuk �ket az eredeti f�jl vagy
k�nyvt�r helyett. Ez hasonl� a Windows parancsikonjaihoz. P�lda
szimbolikus linkre az /usr/X11, amely az /usr/X11R6-ra mutat, �s a
/dev/modem, amely vagy a /dev/ttyS0-ra vagy a /dev/ttyS1-re mutat.
Szimbolikus link l�trehoz�sa:
$ ln -s <f�jl_vagy_k�nyvt�r> <linkn�v>
Example:
$ ln -s /usr/doc/g77/DOC g77manual.txt
Mostant�l g77manual.txt-k�nt is hivatkozhatsz az /usr/doc/g77/DOC
f�jlra. A linkek �gy jelennek meg a k�nyvt�rlist�ban:
$ ls -F
g77manual.txt@
$ ls -l
(egy csom� dolog...) g77manual.txt -> /usr/doc/g77/DOC
4.3. Hozz�f�r�si enged�lyek �s tulajdonjogok
A DOS-os f�jlok �s k�nyvt�rak a k�vetkez� tulajdons�gokkal
(attrib�tumokkal) rendelkezhetnek: A (arch�v), H (rejtett), R (csak
olvashat�), �s S (rendszer f�jl). Csup�n a H-nak �s az R-nek van
�rtelme Linux alatt. A rejtett f�jlok egy ponttal kezd�dnek, m�g az R
megfelel�j�t a lentiekben t�rgyaljuk.
Unix alatt egy f�jl rendelkezik hozz�f�r�si enged�lyekkel �s
tulajdonossal, aki egy ``csoporthoz'' tartozik. Itt egy p�lda:
$ ls -l /bin/ls
-rwxr-xr-x 1 root bin 27281 Aug 15 1995 /bin/ls*
Az els� mez� tartalmazz a /bin/ls f�jl hozz�f�r�si enged�lyeit. Ez a
f�jlt a root felhaszn�l�hoz �s a bin csoporthoz tartozik. A t�bbi
inform�ci�t�l eltekintve, jegyezd meg, hogy a -rwxr-xr-x a
k�vetkez�ket jelenti (balr�l jobbra):
- a f�jl t�pusa (- = k�z�ns�ges f�jl, d = k�nyvt�r, l = link, stb.);
rwx a f�jl tulajdonos�nak a hozz�f�r�si enged�lyei (olvashat�, �rhat�,
v�grehajthat�); r-x a f�jltulajdonos csoportj�nak az enged�lyei
(olvashat�, v�grehajthat�); (most nem r�szletezem a csoport fogalm�t,
kezd�k�nt egyel�re j�l megleszel n�lk�le ;-) v�g�l r-x az �sszes t�bbi
felhaszn�l� enged�lyei (olvashat�, v�grehajthat�).
A /bin k�nyvt�rnak szint�n vannak hozz�f�r�si enged�lyei, olvasd el a
``K�nyvt�rak hozz�f�r�si enged�lyei'' fejezetet a r�szletek�rt. Emiatt
nem t�r�lheted az /bin/ls f�jlt, hacsak nem te vagy a root, nincs
�r�si jogot, hogy ezt megtedd. Egy f�jl hozz�f�r�si enged�lyeinek
megv�ltoztat�sa a k�vetkez�k�ppen lehets�ges:
$ chmod <kiXenged�ly> <f�jl>
ahol a `ki' hely�n u (user, azaz a tulajdonos), g (group, azaz a
csoport) vagy o (other, azaz b�rki m�s) �llhat, az `X' vagy + vagy -,
az `enged�ly' lehet r (read, azaz olvashat�), w (write, azaz �rhat�)
vagy x (execute, azaz v�grehajthat�). �ltal�nos p�ld�k a chmod
parancsra:
$ chmod +x file
Ez v�grehajthat�v� teszi a file-t. A
$ chmod go-rw file
elt�vol�tja a f�jlr�l az �r�si �s a olvas�si enged�lyeket mindenki
sz�m�ra, kiv�tel csup�n a f�jl a tulajdonosa. A
$ chmod ugo+rwx file
mindenkinek olvas�si, �r�si �s v�grehajt�si jogot ad. V�g�l, de nem
utols�sorban a
# chmod +s file
paranccsal hozhat�ak l�tre egy �gynevezett ``setuid'' vagy ``suid''
f�jl, azaz olyan f�jl, amelyet mindenki v�grehajthat a tulajdonos
jogaival. �ltal�ban a root tulajdon�ban lev� suid f�jlokkal fogsz
tal�lkozni, ezek t�bbnyire fontos rendszerf�jlok, mint p�ld�ul az X
szerver.
Van egy r�videbb m�d is az enged�lyek megad�s�ra, ez sz�mokkal
t�rt�nik. Az rwxr-xr-x kifejezhet� �gy, mint 755. Minden bet�nek egy
bit felel meg, a --- 0, a --x 1, a -w- 2, a -wx 3, �s �gy tov�bb.
Bonyolultnak l�tszik, de egy kis gyakorl�s ut�n �t fogod l�tni a
koncepci�t. A root, azaz a rendszergazda, minden f�jl hozz�f�r�si
enged�lyeit megv�ltoztathatja. OEK.
4.4. DOS-os parancsok Linuxos megfelel�i
Bal oldalon vannak a DOS-os parancsok, jobb oldalon a linuxos
megfelel�i.
ATTRIB: chmod
COPY: cp
DEL: rm
MOVE: mv
REN: mv
TYPE: more, less, cat
�tir�ny�t�s �s cs�szervez�s oper�torok: < > >> |
Dzs�ker karakterek: * ?
nul: /dev/null
prn, lpt1: /dev/lp0 vagy /dev/lp1; lpr
4.4.1. P�ld�k
DOS Linux
---------------------------------------------------------------------
C:\GUIDO>ATTRIB +R FILE.TXT $ chmod 400 file.txt
C:\GUIDO>COPY JOE.TXT JOE.DOC $ cp joe.txt joe.doc
C:\GUIDO>COPY *.* TOTAL $ cat * > total
C:\GUIDO>COPY FRACTALS.DOC PRN $ lpr fractals.doc
C:\GUIDO>DEL TEMP $ rm temp
C:\GUIDO>DEL *.BAK $ rm *~
C:\GUIDO>MOVE PAPER.TXT TMP\ $ mv paper.txt tmp/
C:\GUIDO>REN PAPER.TXT PAPER.ASC $ mv paper.txt paper.asc
C:\GUIDO>PRINT LETTER.TXT $ lpr letter.txt
C:\GUIDO>TYPE LETTER.TXT $ more letter.txt
C:\GUIDO>TYPE LETTER.TXT $ less letter.txt
C:\GUIDO>TYPE LETTER.TXT > NUL $ cat letter.txt > /dev/null
n/a $ more *.txt *.asc
n/a $ cat section*.txt | less
Megjegyz�sek:
� A * karakter alkalmaz�sa a Linux alatt eleg�nsabb. A * kifejez�shez
minden f�jl illeszkedik kiv�ve a rejtett f�jlokat. A rejtett f�jlok
a .* kifejez�shez illeszkednek, de vigy�zat, az aktu�lis k�nyvt�r
`.' �s a sz�l�k�nyvt�r `..' is illeszkedik! A *.* kifejez�shez csak
azok a f�jlok illeszkednek amelyeknek a k�zep�n '.' tal�lhat�. A
p*a kifejez�sre mind a papa, mind a pipa, m�g a *g* kifejez�sre
mind a `r�gi' �s mind a `rug�k' szavak illeszkednek.
� Ha a more programot haszn�lod, akkor a <sz�k�z> billenty�t haszn�ld
a lapoz�shoz, �s a 'q' billenty�t a kil�p�shez. A less program
sokkal jobban haszn�lhat�, s itt haszn�lhatod ny�l-billenty�ket is.
� A Linuxban nincs UNDELETE, teh�t j�l gondold meg miel�tt b�rmit is
kit�r�lsz.
� A DOS < > >> jelein t�lmen�en, a Linux ismeri a 2> jelet, amivel
�tir�ny�that� szabv�nyos hibakimenet (stderr), tov�bb� a 2>&1 a
szabv�nyos hibakimenetet (stderr) a szabv�nyos kimenetre (stdout),
m�g a 1>&2 a szabv�nyos kimenetet a szabv�nyos hibakimenetre
ir�ny�tja.
� A Linux rendelkezik m�g egy dzs�ker karakterrel, a [] jellel.
Haszn�lata: az [abc]* kifejez�s azokhoz a f�jlnevekhez illeszkedik
amelyek a, b vagy c bet�vel kezd�dnek. A *[I-N,1,2,3] kifejez�s
azokhoz a f�jlnevekhez illeszkedik amelyek I, J, K, L, M, N, 1, 2,
3 bet�vel v�gz�dnek.
� Az lpr <f�jl> kinyomtatja a f�jlt a h�tt�rben. A nyomtat�si sor
ellen�rz�s�re haszn�ld a lpq parancsot. Az lprm paranccsal
kit�r�lheted a f�jlt a nyomtat�si sorb�l.
� Nincs olyan parancs mint a DOS alatti RENAME, �gy a mv *.xxx *.yyy
nem fog m�k�dni. Egy REN-hez hasonl� parancs let�lthet� az
<ftp://sunsite.unc.edu/pub/Linux/utils/file> FTP-helyr�l.
� Haszn�lj cp -i-t �s mv -i-t, ha azt szeretn�d, hogy a rendszer
sz�ljon, ha valamit fel�l k�sz�l �rni.
4.5. Programok futtat�sa: t�bbfeladat�s�g
Ha futtatni akarsz egy programot akkor a DOS-hoz hasonl�an itt is a
program nev�t kell beg�pelned. Ha a k�nyvt�r (``K�nyvt�rak
haszn�lata'' fejezet), amiben a programot elt�roltad megtal�lhat� a
PATH (``Rendszerinicializ�l� f�jlok'' fejezet) k�rnyezeti v�ltoz�ban,
a program el fog indulni. Kiv�tel: a DOS-t�l elt�r�en a Linux alatt
az aktu�lis k�nyvt�rban l�v� program is csak akkor fog elindulni, ha a
k�nyvt�r benne van a PATH-ban. Tipp: ilyen esetben, ha a programod
prog akkor azt g�peld, hogy ./prog.
�gy n�z ki egy tipikus parancssor:
$ parancs [-k1 [-k2] ... [-kn]] [par1 [par2] ... [parn]] [< bemenet] [> kimenet]
ahol a -k1, ..., -kn a program kapcsol�i, �s a par1, ..., parn a
program param�terei. Egy sorban t�bb parancsot is beg�pelhetsz:
$ parancs1 ; parancs2 ; ... ; parancsn
Ennyit a programok futtat�s�r�l, b�r k�nny� a k�vetkez� l�p�s
megt�tele is. Az egyik legfontosabb indok, ami a Linux haszn�lata
mellett sz�l, hogy a Linux t�bbfeladat� oper�ci�s rendszer, azaz k�pes
t�bb program (ezent�l processzek) p�rhuzamos (egyidej�) futtat�s�ra.
Elind�thatsz processzeket a h�tt�rben, �s am�g ezek futnak, tov�bb
folytathatod a munk�dat. S�t, a Linux lehet�v� teszi, hogy egyidej�leg
t�bbsz�r bejelentkezve k�l�nb�z� virtu�lis termin�lokon is dolgozz: ez
olyan mintha t�bb sz�m�t�g�ped lenne egyszerre, amin dolgozhatsz!
� Az 1-t�l 6-ig terjed� virtu�lis termin�lokra val� �tl�p�shez nyomd
le az <ALT-F1> ... <ALT-F6> billenty�ket.
� Egy �j session ind�t�s�hoz az aktu�lis virtu�lis termin�lon add ki
a su - <loginname> parancsot. P�ld�ul: su - root. Ez akkor hasznos,
ha egy olyan feladatot kell elv�gezned, amit csak a root tehet meg.
� A sessiont az exit paranccsal lehet befejezni. Ha vannak le�ll�tott
munk�id (l�sd k�s�bb), akkor a rendszer figyelmeztet.
� Ha a h�tt�rben szeretn�l elind�tani egy processzt, �rj egy `&'
jelet a parancssor v�g�re:
$ progname [-kapcsol�k] [param�terek] [< bemenet] [> kimenet] &
[1] 123
A burok (shell) a processzt egy munkasz�mmal (p�ld�ul ez fent [1]) �s
a processz azonos�t�j�val (PID) azonos�tja (p�ld�nkban ez 123).
� Ha szeretn�d l�tni, hogy �sszesen h�ny processz fut, �rd be azt,
hogy ps ax. Ez a parancs kilist�zza az �sszes jelenleg fut�
processzt.
� Ha szeretn�l lel�ni (le�ll�tani) egy processzt, haszn�ld a kill
<PID> parancsot. Elk�pzelhet�, hogy le kell l�n�d egy processzt, ha
nem tudod, hogyan kell le�ll�tani, kil�pni bel�le... ;-). N�ha a
processz csak a kill -SIGKILL <PID> alkalmaz�s�val l�het� le:
A burok megengedi, hogy meg�ll�ts egy processzt, id�szakosan
sz�neteltesd a fut�s�t, h�tt�rbe k�ldjed, vagy a h�tt�rb�l az
el�t�rbe hozd vissza. Ebben az �sszef�gg�sben a processzeket
``munk�''-nak nevezik.
� Ha szeretn�d l�tni, hogy h�ny munka fut, �rd be: jobs. Itt a
munk�kat a munkasz�muk azonos�tja, nem a PID-j�k.
� Egy el�t�rben fut� processz le�ll�t�s�hoz nyomd le a <CTRL-C>-t
(nem mindig m�k�dik).
� Egy el�t�rben fut� processz fut�sa felf�ggeszthet� a <CTRL-Z>
lenyom�s�val (szint�n nem mindig m�k�dik).
� Egy fut�s�ban felf�ggesztett processzt a bg <%job> paranccsal lehet
a h�tt�rbe k�ldeni (a processz munk�v� v�lik).
� A munka el�t�rbe hoz�s�ra haszn�ld a fg <%job> parancsot. A
legutolj�ra h�tt�rbe k�ld�tt munka el�t�rbe hoz�s�hoz el�g kiadni a
fg parancsot.
� Egy munka lel�v�s�hez a kill <%job> parancsot kell haszn�lni, ahol
a <job> a burok �ltal a processzhez rendelt munkasz�m: 1, 2, 3,
...
Ezeknek az utas�t�soknak a haszn�lat�val egyszerre tudsz egy lemezt
megform�zni, f�jlok egy csoportj�t t�m�r�teni, kit�m�r�teni archiv�lt
f�jlokat, programokat ford�tani, �s m�g mindig rendelkez�sedre �ll egy
prompt, tov�bb dolgozhatsz zavartalanul! Pr�b�ld ugyanezt megtenni DOS
alatt! �s pr�b�ld ki ugyanezt Windows alatt is, csak hogy l�sd a
teljes�tm�nybeli k�l�nbs�get a k�t megval�s�t�s k�z�tt (ha ugyan le
nem fagy k�zben)!
4.6. Programok futtat�sa t�voli g�peken
Egy t�voli g�pen t�rt�n� programfuttat�shoz els�k�nt be kell
jelentkezned oda, s ehhez tudnod kell a g�p nev�t vagy IP-c�m�t.
$ telnet tavoli.gep.hu
Bejelentkez�s ut�n elind�thatod kedvenc programod. Gondolom
sz�ks�gtelen megeml�tenem, hogy a m�sik g�pen is kell rendelkezned
felhaszn�l�i azonos�t�val.
Ha van X Window rendszered, akkor ak�r X-es alkalmaz�sokat is
futtathatsz a t�voli g�pen oly m�don, hogy az a te k�perny�d�n jelenik
meg. Legyen p�ld�ul a t�voli g�p a tavoli.gep.hu, m�g a Te g�ped az
sajat.gep.hu. Egy a t�voli g�pen lev� X-es program futtat�sa az
sajat.gep.hu-n a k�vetkez�k�ppen lehets�ges:
� ind�tsd el az X-et, majd azon bel�l egy xterm-et, vagy egy azzal
ekvivalens termin�l emul�tort (rxvt, color-xterm, nxterm, kvt,
...), majd g�peld be:
$ xhost +tavoli.gep.hu
$ telnet tavoli.gep.hu
� bejelentkez�s ut�n:
tavoli:$ DISPLAY=sajat.gep.hu:0.0
tavoli:$ program &
(A DISPLAY... sor helyett, esetleg a setenv DISPLAY
local.linux.box:0.0 sor kell be�rnod. Ez a t�voli g�pen fut�
parancs�rtelmez� burokt�l f�gg.)
�s l�ss csod�t! A t�voli g�pen elindul a program, ami majd a te
k�perny�d�n fog megjelenni. Azonban modemes kapcsolat eset�n nem
�rdemes ezzel pr�b�lkozni, haszn�lhatatlanul lass� lesz. R�ad�sul ez
egy durva �s nem biztons�gos m�dszer, az ``Remote X Apps mini-HOWTO''
<http://sunsite.unc.edu/LDP/HOWTO/mini/Remote-X-Apps> foglalkozik a
t�m�val r�szletesebben.
5. K�nyvt�rak haszn�lata
5.1. K�nyvt�rak: el�zetes megjegyz�sek
L�ttuk m�r a k�l�nbs�get a DOSWin �s Linux alatti f�jlok k�z�tt. A
k�nyvt�rak eset�n a DOSWin alatt a gy�k�rk�nyvt�r a \, a Linux alatt a
/. Hasonl�k�ppen az egym�sba �gyazott k�nyvt�rak eset�n az elv�laszt�
jel DOSWin alatt a \, Linux alatt a /. P�lda f�jln�vre �tvonallal
egy�tt:
DOS: C:\PAPERS\GEOLOGY\MID_EOC.TEX
Linux: /home/guido/papers/geology/middle_eocene.tex
Ahogy megszoktad, a .. a sz�l�k�nyvt�r, �s a . az aktu�lis k�nyvt�r.
Ne feledd, hogy a rendszer nem enged b�rmelyik k�nyvt�rba bel�pni
(cd), ak�rmelyik k�nyvt�rat t�r�lni (rmdir), vagy ak�rhol egy �j
k�nyvt�rat l�trehozni (mkdir). Minden felhaszn�l�nak van egy saj�t
k�nyvt�ra, amit a rendszergazda jel�l ki sz�m�ra, �s ahol a dolgait
tarthatja. P�ld�ul az �n g�pemen a saj�t k�nyvt�ram a /home/guido.
5.2. K�nyvt�rak hozz�f�r�si enged�lyei
A k�nyvt�rak szint�n rendelkeznek hozz�f�r�si enged�lyekkel. Amit a
``Hozz�f�r�si enged�lyek �s tulajdonjogok'' c�m� fejezetben l�ttunk,
az itt is �rv�nyes: tulajdonos, csoport, m�sok (user, group �s other).
Egy k�nyvt�rn�l a rx azt jelenti, hogy cd-vel be tudsz l�pni oda, m�g
ha a w is meg van adva, akkor t�r�lni is tudsz abban a k�nyvt�rban (a
t�rlend� f�lj enged�lyeinek megfelel�en term�szetesen), vagy ak�r
mag�t a k�nyvt�rat is t�r�lheted.
P�ld�ul annak megel�z�s�re, hogy m�sok �s a csoportod tagjai a
/home/guido/text k�nyvt�radban n�zel�djenek ezt a parancsot kell
kiadnod:
$ chmod og-rwx /home/guido/text
5.3. DOS-os parancsok Linuxos megfelel�i
DIR: ls, find, du
CD: cd, pwd
MD: mkdir
RD: rmdir
DELTREE: rm -rf
MOVE: mv
5.3.1. P�ld�k
DOS Linux
---------------------------------------------------------------------
C:\GUIDO>DIR $ ls
C:\GUIDO>DIR FILE.TXT $ ls file.txt
C:\GUIDO>DIR *.H *.C $ ls *.h *.c
C:\GUIDO>DIR/P $ ls | more
C:\GUIDO>DIR/A $ ls -l
C:\GUIDO>DIR *.TMP /S $ find / -name "*.tmp"
C:\GUIDO>CD $ pwd
nincs - l�sd a megjegyz�st $ cd
�gyszint�n $ cd ~
�gyszint�n $ cd ~/temp
C:\GUIDO>CD \OTHER $ cd /other
C:\GUIDO>CD ..\TEMP\TRASH $ cd ../temp/trash
C:\GUIDO>MD NEWPROGS $ mkdir newprogs
C:\GUIDO>MOVE PROG .. $ mv prog ..
C:\GUIDO>MD \PROGS\TURBO $ mkdir /progs/turbo
C:\GUIDO>DELTREE TEMP\TRASH $ rm -rf temp/trash
C:\GUIDO>RD NEWPROGS $ rmdir newprogs
C:\GUIDO>RD \PROGS\TURBO $ rmdir /progs/turbo
Megjegyz�sek:
� Az rmdir haszn�latakor, a t�rlend� k�nyvt�rnak �resnek kell lennie.
Egy k�nyvt�r �s teljes tartalm�nak t�rl�s�hez haszn�ld a rm -rf
parancsot, (saj�t felel�ss�gedre).
� A `~' karakter a saj�t k�nyvt�rad r�vid�t�se. A cd vagy a cd ~
parancsok a saj�t k�nyvt�radba visznek, b�rhol is legy�l. Ennek
megfelel�en a cd ~/tmp parancs a /home/saj�t_k�nyvt�rad/tmp
k�nyvt�rba juttat.
� A cd - ``visszacsin�lja'' az utols� cd parancsot.
6. Hajl�kony lemezek, merevlemezek �s t�rsaik
Linux alatt k�t m�dja van az eszk�zkezel�snek, a DOS-szer� �s a UNIX-
szer�. V�lassz!
6.1. A DOS-szer� eszk�zkezel�s
A legt�bb Linux disztrib�ci�ban megtal�lhat� az Mtools csomag, egy
parancsk�szlet, amely teljesen megegyezik a DOS-os megfelel�j�vel,
csak mindegyik neve `m' bet�vel kezd�dik, pl. mformat, mdir, mdel,
mmd, stb. Meg�rzik a hossz� f�jlneveket is, de a hozz�f�r�si
enged�lyeket nem. Az Mtools konfigur�l�sa ut�n, amit a
/etc/mtools.conf f�jl szerkeszt�s�vel tehetsz meg (p�ldaf�jl tal�lhat�
a disztrib�ci�ban), el�rheted a DOSWin part�ci�kat, a CD-ROM-ot �s a
Zip meghajt�t. Egy �j lemez megform�z�s�hoz azonban nem el�g az
mformat parancs. Rootk�nt ki kell adni el�bb az fdformat /dev/fd0H1440
parancsot.
A hajl�kony lemezeken lev� f�jlokat nem tudod el�rni egy ilyen
paranccsal: less a:file.txt! Ez a h�tr�nya a DOS-szer�
lemezkezel�snek.
6.2. A UNIX-szer� eszk�zkezel�s
A UNIX m�sk�pp kezeli az eszk�z�ket, Nincsenek k�l�n meghajt�k, mint
az A: vagy a C:, minden lemez, legyen az egy hajl�kony lemez vagy
b�rmi, a helyi f�jlrendszer r�sz�v� v�lik a ``csatol�s''-nak nevezett
m�velet seg�ts�g�vel. Miut�n befejezted a munk�t a lemezzel, miel�tt
kiveszed a meghajt�b�l, le kell csatolni a f�jlrendszerr�l.
Egy lemez fizikai form�z�sa egy dolog, egy f�jlrendszer l�trehoz�sa
rajta egy m�sik. A DOS FORMAT A: parancsa mindkett�t megcsin�lja, de
a Linux alatt erre k�t k�l�n parancsot kell haszn�lni. Egy hajl�kony
lemez form�z�s�ra p�r sorral feljebb volt egy p�lda, a f�jlrendszer
l�trehoz�s�hoz �rjuk be:
# mkfs -t ext2 -c /dev/fd0H1440
Haszn�lhatjuk a dos, a vfat (aj�nlott) vagy m�s form�tumokat is az
ext2 helyett. Ha elk�sz�lt a lemez, csatoljuk a helyi f�jlrendszerhez
a
# mount -t ext2 /dev/fd0 /mnt
paranccsal. Ha nem az ext2 f�jlrendszert haszn�ljuk, akkor meg kell
adnunk a megfelel� t�pust. Ezut�n a hajl�kony lemezen lev� f�jlokat a
/mnt k�nyvt�rra val� hivatkoz�ssal �rheted el az A: vagy B: helyett.
P�ld�k:
DOS Linux
---------------------------------------------------------------------
C:\GUIDO>DIR A: $ ls /mnt
C:\GUIDO>COPY A:*.* $ cp /mnt/* .
C:\GUIDO>COPY *.ZIP A: $ cp *.zip /mnt
C:\GUIDO>EDIT A:FILE.TXT $ jstar /mnt/file.txt
C:\GUIDO>A: $ cd /mnt
A:> _ /mnt/$ _
Miut�n v�gezt�l a lemez haszn�lat�val, miel�tt kiveszed a meghajt�b�l,
felt�tlen�l csatold le a
# umount /mnt
paranccsal. Term�szetesen csak a form�zatlan lemezekre kell haszn�lni
az fdformat �s a mkfs parancsokat, a m�r haszn�latban l�v�kre nem. Ha
B: meghajt�t szeretn�d haszn�lni, �rj fd1H1440-t �s fd1-t az fd0H1440
�s az fd0 helyett a fenti p�ld�kban.
Felesleges mondani, hogy minden, ami a hajl�konylemezekre vonatkozik,
az a t�bbi eszk�zre is vonatkozik, p�ld�ul akarhatsz egy m�sik
merevlemezt, vagy egy CD-ROM meghajt�t is csatolni. A CD-ROM-ot �gy
kell csatolni:
# mount -t iso9660 /dev/cdrom /mnt
Ez volt a ``hivatalos'' m�dja a lemezek csatol�s�nak, de van egy tr�kk
is. Mivel egy kiss� ideges�t�, hogy csak a root csatolhatja a
hajl�kony lemezt �s a CD-ROM-ot, minden felhaszn�l�nak megengedhetj�k
ezt a k�vetkez� m�don:
� Rootk�nt �rjuk be:
# mkdir /mnt/floppy ; mkdir /mnt/cdrom
# chmod 777 /mnt/floppy /mnt/cd*
# # Ellen�rizz�k, hogy a CD-ROM-nak t�nyleg ez az eszk�z felel-e meg!
# chmod 666 /dev/hdb ; chmod 666 /dev/fd*
� Adjuk hozz� az /etc/fstab f�jlhoz a k�vetkez� sorokat:
/dev/cdrom /mnt/cdrom iso9660 ro,user,noauto 0 0
/dev/fd0 /mnt/floppy vfat user,noauto 0 0
Ezut�n egy DOS-os hajl�kony lemezt �s egy CD-ROM-ot �gy lehet
csatolni:
$ mount /mnt/floppy
$ mount /mnt/cdrom
Az /mnt/floppy �s az /mnt/cdrom k�nyvt�rakat most m�r mindegyik
felhaszn�l� el�rheti. Ne feledd, hogy ha mindenkinek megengeded, hogy
lemezeket csatoljon, azzal egy biztons�gi r�st �tsz a rendszeren.
K�t hasznos parancsr�l szeretn�k m�g sz�lni. A df inform�ci�kat ad a
csatolt f�jlrendszerekr�l, a du konyvtarnev ki�rja, hogy mennyi helyet
foglal a k�nyvt�r a lemezen.
6.3. Biztons�gi ment�s
T�bb szoftver is l�tezik, amelyek seg�tik ezt megval�s�tani, de a
legegyszer�bb m�dja annak, hogy egy t�bbk�tetes ment�st v�gezz, a
k�vetkez� (persze rootk�nt):
# tar -M -cvf /dev/fd0H1440 mentendo_konyvtar/
El�tte bizonyosodj meg r�la, hogy berakt�l egy form�zott lemezt a
meghajt�ba, �s rendelkezel kell� mennyis�g� �ressel is. A ment�s
visszat�lt�s�hez helyezd be az els� lemezt a meghajt�ba, �s �rd a
parancssorba a k�vetkez�ket:
# tar -M -xpvf /dev/fd0H1440
7. Mi helyzet a Windows-zal?
A Windows ``megfelel�je'' a grafikus X Window System. A Windows �s Mac
fel�lettel ellent�tben az X11-et nem �gy tervezt�k, hogy egyszer�
legyen haszn�lni, vagy hogy j�l n�zzen ki. A c�l eredetileg csak
annyi volt, hogy grafikus lehet�s�ggel ruh�zz�k fel a UNIX-os
munka�llom�sokat. A f� k�l�nbs�gek:
� Am�g a Windows ugyan�gy n�z ki mindenhol a vil�gon, az X11 nem
ilyen, sokkal jobban konfigur�lhat�. Az X11 kin�zet�t egy fontos
komponens, az ``ablakkezel�'' program hat�rozza meg. Ebb�l nagy a
v�laszt�k: az fvwm, egyszer�, de sz�p �s mem�riatakar�kos,
fvwm2-95, Afterstep, WindowMaker, Enlightenment, �s sok m�s. Az
ablakkezel�t �ltal�ban az .xinitrc-b�l ind�tj�k.
� Az ablakkezel�d be�ll�that�, hogy az ablakok �gy viselkedjenek,
mint a Windows alatt: kattint�sra el�t�rbe ker�lnek. Egy m�sik
lehet�s�g, hogy akkor ker�l az el�t�rbe, ha az eg�r �tmegy felette.
Az ablakok elhelyez�se a k�perny�n lehet automatikus vagy
interakt�v: ha egy furcsa keret jelenik meg a programod helyett,
kattints a bal eg�rgombbal oda, ahol szeretn�d, hogy a program
ablaka megjelenjen.
� A legt�bb tulajdons�g ig�ny szerint alak�that� egy vagy t�bb
konfigur�ci�s f�jl szerkeszt�s�vel. Olvasd el az ablakkezel�d
dokument�ci�j�t. A konfigur�ci�s f�jl neve lehet .fvwmrc,
.fvwm2rc95, .steprc, stb. Egy p�lda kongigur�ci�s f�jl t�bbnyire
megtal�lhat� /etc/X11/ablakkezel�-n�v/system.ablakkezel�-n�v n�ven.
� Az X11 alkalmaz�sok speci�lis k�nyvt�rakat --
``widgetk�szlet''-eket haszn�lnak. Ezekb�l sokf�le van, �gy azt�n a
alkalmaz�sok kin�zete k�l�nb�z�. A legegyszer�bbek az Athena
widgeteket haszn�lj�k (k�t dimenzi�s kin�zet; xdvi, xman, xcalc);
m�sok a Motifot haszn�lj�k (netscape); megint m�sok a Tcl/Tk,
XForms, Qt vagy Gtk widgetk�szleteket haszn�lj�k. Majdnem
mindegyik eml�tett k�nyvt�r k�zel hasonl� kin�zetet �s �rz�st
biztos�t, mint a Windows.
� Az �rz�s sajnos nem egys�ges. P�ld�ul ha kiv�lasztasz egy sornyi
sz�veget az eg�rrel, �s megnyomod a <BACKSPACE> gombot, azt v�rod,
hogy a sor elt�nj�n, igaz? Ez nem fog megt�rt�nni az Athena alap�
alkalmaz�sokkal, de a t�bbivel igen.
� A g�rget�s�vok �s a m�retez�s m�k�d�se f�gg az ablakkezel�t�l �s a
widgetk�szlett�l. Tipp: ha a g�rget�s�vok nem �gy m�k�dnek, ahogy
v�rod, a mozgat�shoz pr�b�ld meg haszn�lni a k�z�ps� eg�rgombot,
vagy a k�t sz�ls� gombot egyszerre.
� Az alkalmaz�soknak nincs alap�rtelmezett ikonjuk, de lehet sokat
defini�lni. A legt�bb ablakkezel�nek van egy men�je, amely el�j�n,
ha az asztalra (``root ablak'') kattintasz. Mondanom sem kell, ez a
men� is v�ltoztathat� az ig�nyeknek megfelel�en. A root ablak
megjelen�se az xsetroot vagy az xloadimage parancsokkal
v�ltoztathat�.
� A v�g�lap csak sz�veget tartalmazhat, �s furcs�n viselkedik. Ha
kiv�lasztott�l egy sz�veget, az m�r a v�g�lapon is van, menj
m�shova, �s kattints a k�z�ps� eg�rgombbal a beilleszt�shez. Van
egy xclipboard nev� alkalmaz�s, amely t�bb v�g�lapot kezel
egyszerre.
� A fogd-�s-vidd (drag-and-drop) opcion�lis, csak az olyan
ablakkezel�kben �s/vagy alkalmaz�sokban m�k�dik, amelyek
t�mogatj�k.
Ha takar�koskodni szeretn�l a mem�ri�val, olyan alkalmaz�sokat kell
haszn�lnod, amelyek ugyanazokat a programk�nyvt�rakat haszn�lj�k, b�r
ez a gyakorlatban neh�z lehet.
Vannak projektek, amelyek azt t�zt�k ki c�lul, hogy a Windowshoz
hasonl� egys�ges fel�letet hozzanak l�tre X11 alatt. A Gnome,
<http://www.gnome.org>, �s a KDE, <http://www.kde.org>, nagyszer�ek.
Pr�b�ld ki �ket, nem fogod visszas�rni a Windowst.
8. A rendszer konfigur�l�sa
8.1. Rendszerinicializ�l� f�jlok
A DOS alatt k�t fontos f�jl van, az AUTOEXEC.BAT �s a CONFIG.SYS,
amelyeket az oper�ci�s rendszer a bootol�s ideje alatt a rendszer
inicializ�l�s�ra �s olyan rendszerv�ltoz�k be�ll�t�s�ra haszn�l, mint
p�ld�ul a PATH �s a FILES, illetve ahonnan tov�bbi programokat vagy
batch f�jlokat is ind�that. Linux alatt sz�mos inicializ�l� f�jl
l�tezik, �s ezek k�z�tt van n�h�ny, amelyeket jobb, ha nem
b�tyk�lgetsz, am�g nem tudod, hogy pontosan mit is csin�lsz. Egy�bk�nt
a legfontosabbakat el fogom mondani:
F�JLOK MEGJEGYZ�SEK
/etc/inittab Most m�g ne piszk�ld!
/etc/rc.d/* Ezt se!
Ha csak arra van sz�ks�ged, hogy a PATH vagy m�s k�rnyezeti v�ltoz�t
be�ll�tsd, vagy meg akarod v�ltoztatni a login ut�n megjelen�
�zeneteket, vagy automatikusan el akarsz ind�tani egy programot a
bejelentkez�s ut�n, akkor a k�vetkez� f�jlokat aj�nlom a figyelmedbe:
F�JLOK MEGJEGYZ�SEK
/etc/issue be�ll�tja a bejelentkez�s el�tti �zeneteket
/etc/motd be�ll�tja a bejelentkez�s ut�ni �zeneteket
/etc/profile be�ll�tja a PATH �s egy�b v�ltoz�kat, stb.
/etc/bashrc �lneveket �s f�ggv�nyeket �ll�t be (l�sd lent)
/home/your_home/.bashrc a k�rnyezeted �lneveit �s f�ggv�nyeit �ll�tja
/home/your_home/.bash_profile vagy
/home/your_home/.profile mint fent + ind�tja a programjaid
Ha az ut�bbi f�jl l�tezik (megjegyzem, egy rejtett f�jl), akkor a
bejelentkez�s ut�n a benne szerepl� utas�t�sokat v�grehajtja a
rendszer.
P�ld�ul n�zz�k meg a k�vetkez� .bash_profile f�jlt:
______________________________________________________________________
# Ez itt egy megjegyz�s
echo K�rnyezet:
printenv | less # DOS alatti SET parancs megfelel�je
alias d='ls -l' # k�nny� meg�rteni, mi az �ln�v
alias up='cd ..' # az �ln�v nem m�s, mint egy r�vid�t�s
echo "Figyelmeztetlek, hogy a PATH v�ltoz�: "$PATH
echo "A mai d�tum `date`" # a 'date' parancs kimenet�t �rja ki
echo "J� munk�t, kedves "$LOGNAME
# Az al�bbi egy "burokf�ggv�ny"
ctgz() # .tar.gz arch�v f�jlok tartalm�t list�zza
{
for file in $*
do
gzip -dc ${file} | tar tf -
done
}
# a .bash_profile f�jl v�ge
______________________________________________________________________
J�l sejtetted, hogy a $PATH �s a $LOGNAME k�rnyezeti v�ltoz�k. Nagyon
sok van m�g ezeken k�v�l, p�ld�ul OEK less vagy bash.
Ha a k�vetkez� sort berakod az /etc/profile-ba, az nagyj�b�l hasonl�
dolgot eredm�nyez, mint a DOS-os PROMPT $P$G:
export PS1="\w\\$ "
8.2. Programinicializ�l� f�jlok
A Linux alatt gyakorlatilag mindent, amire csak sz�ks�ged lehet, a
kedvedre alak�thatsz. A legt�bb programnak van egy vagy t�bb
inicializ�l� f�jlja, amit �ll�tgathatsz, gyakran .programn�vrc n�ven a
saj�t k�nyvt�radban. Az els�k, amiket val�sz�n�leg v�ltoztatni akarsz
majd:
� .inputrc: a bash haszn�lja billenty�k�dok �rtelmez�s�hez.
� .xinitrc: a startx ez alapj�n inicializ�lja az X Window-t.
� .fvwmrc: az fvwm ablakkezel� haszn�lja.
� .joerc, .jstarrc: a joe sz�vegszerkeszt� haszn�lja.
� .jedrc: a jed sz�vegszerkeszt� haszn�lja.
� .pinerc: a pine levelez�program haszn�lja.
� .Xdefault: sok X program haszn�lja.
Ezek mindegyik�vel �s a t�rsaival el�bb-ut�bb tal�lkozni fogsz, OEK!
Tal�n m�g a Configuration HOWTO
<http://sunsite.unc.edu/mdw/HOWTO/Config-HOWTO.html> is �rdekelni fog
ezek ut�n.
9. H�l�zatos fogalmak
A Linux alatt nemcsak hogy l�tezik a ``Telefonos h�l�zat'', de sokkal
gyorsabb �s stabilabb is. A dolog neve itt ``PPP'', ezt a protokollt
haszn�lja a modemen kereszt�li internetkapcsolathoz. Sz�ks�ged van egy
olyan kernelre, amely t�mogatja a PPP-t, �s egy t�rcs�z�programra.
Ha le szeretn�d t�lteni a leveleidet az internetszolg�ltat�dt�l, akkor
egy ``lev�lk�zbes�t�'' seg�dprogramra van sz�ks�ged, ami a POP
protokollt haszn�lja. Miut�n a lev�l let�lt�d�tt, �gy fog kin�zni,
mintha k�zvetlen�l a linuxos g�pedre k�ldt�k volna. Ezut�n egy
lev�lolvas� program seg�ts�g�vel kezelheted, mint p�ld�ul a pine, a
mutt, az elm, vagy m�s.
Windows alatt a t�rcs�z� automatikusan elindul, ha egy internetes
alkalmaz�st elind�tasz. A Linux alatt ez nincs �gy, el�sz�r kell
t�rcs�zni, azut�n ind�tani az alkalmaz�st. A diald nev� program a
megszokott viselked�st hozza vissza. A telefonos h�l�zat telep�t�se �s
konfigur�l�sa valaha a legnehezebb dolgok k�z� tartozott Linux alatt,
de ennek v�ge: olvasd el a Configuration HOWTO-t.
V�g�l egy sz�t a ``Network neighborhood''-r�l: megteheted, hogy a
linuxos g�ped �gy jelenjen meg egy windowsos h�l�zatban, mint egy
Windows NT/9x! A b�v�s sz�: SaMBa; ez nem a brazil t�nc, hanem az SMB
protokoll linuxos implement�ci�ja. N�zd meg a
<http://samba.anu.edu.au/samba> weblapot!
10. Egy kis programoz�s
10.1. Szkriptek: .BAT f�jlok Linuxon
Ha a .BAT f�jlokat hossz� programsorok r�vid�t�s�re haszn�ltad (�n
sokszor), akkor ezt megval�s�thatod a megfelel� ``alias'' sorok
alkalmaz�s�val a .profile, �s a .bash_profile f�jlokban. De ha a .BAT
f�jljaid bonyolultabbak voltak, akkor lefogadom, hogy egyszer�en
im�dni fogod a burok programnyelv�t: ez legal�bb olyan hat�kony mint a
Qbasic, ha nem hat�konyabb. V�ltoz�kat defini�lhatsz, l�teznek a
while, for, case, if... then... else strukt�r�k, �s m�g sz�mos
lehet�s�get ny�jt. J� alternat�v�ja lehet egy ``igazi''
programnyelvnek.
Ha egy szkriptet -- a DOS alatti .BAT f�jl megfelel�je -- akarsz �rni,
egyszer�en egy olyan szabv�nyos ASCII f�jlt kell �rnod, amely a
parancsokat tartalmazza, el kell mentened, �s a k�vetkez� paranccsal
v�grehajthat�v� kell tenned: chmod +x <szkriptf�jl>. A v�grehajt�shoz
egyszer�en csak a nev�t kell beg�pelned.
El�re figyelmeztetlek, hogy a rendszer alap�rtelmezett
sz�vegszerkeszt�j�t, a vi-t, tapasztalatom szerint a kezd�k nagyon
neh�znek tal�lj�k. Nem fogom most itt elmagyar�zni a m�k�d�s�t, olvasd
el Matt Welsh k�nyv�ben a megfelel� fejezetet, vagy keress egy
le�r�st a h�l�zaton. A vi-r�l �lljon itt annyi, hogy:
� ha sz�veget akarsz bevinni, �ss egy i-t azt�n vidd be a sz�veget;
� egy karakter t�rl�s�hez �ss egy <ESC>-et, ut�na egy x-et;
� ha ki akarsz l�pni ment�s n�lk�l, �ss <ESC>-et, azt�n :q!-t;
� ha ki akarsz l�pni ment�ssel, �ss <ESC>-et, azt�n :wq-t.
A joe kezd�knek ide�lis sz�vegszerkeszt�, ha a jstar parancs
beg�pel�s�vel ind�tod, akkor ugyanazok lesznek a billenty�parancsok,
mint egy DOSWin sz�vegszerkeszt�ben. A jed WordStar vagy IDE �zemm�dja
m�g jobb. N�zd meg a ``Hol vannak az alkalmaz�sok?'' fejezetet, ha nem
tudod, honnan szerezheted meg ezeket a sz�vegszerkeszt�ket.
A linuxos szkriptek �r�s�r�l egy eg�sz k�nyvet lehetne �rni, �gy most
nem fogok a t�m�ban igaz�n elm�lyedni, csak mutatok n�h�ny
rem�lhet�leg hasznos p�ld�t, amib�l azt�n lesz�rheted az alapvet�
szab�lyok egy r�sz�t.
______________________________________________________________________
#!/bin/sh
# sample.sh
# Ez egy megjegyz�s
# Ne v�ltoztasd emg az els� sort! Annak ott kell lennie!
echo "Ez a rendszer egy: `uname -a`" # a parancs kimenet�t �rja ki
echo "a program neve $0" # be�p�tett v�ltoz�
echo "A k�vetkez� $# param�tert kaptam: "$*
echo "Az els� param�ter: "$1
echo -n "Hogy h�vnak? " ; read nev
echo Vedd �szre a k�l�nbs�get: "Szia $nev" # az " haszn�lata id�z�jelk�nt
echo Vedd �szre a k�l�nbs�get: 'Szia $nev' # az ' haszn�lata id�z�jelk�nt
DIRS=0 ; FILES=0
for file in `ls .` ; do
if [ -d ${file} ] ; then # ha a f�jl k�nyvt�r
DIRS=`expr $DIRS + 1` # DIRS = DIRS + 1
elif [ -f ${file} ] ; then
FILES=`expr $FILES + 1`
fi
case ${file} in
*.gif|*.jpg) echo "${file}: grafikus f�jl" ;;
*.txt|*.tex) echo "${file}: sz�veges f�jl" ;;
*.c|*.f|*.for) echo "${file}: forr�sk�d" ;;
*) echo "${file}: generic file" ;;
esac
done
echo "�sszesen ${DIRS} k�nyvt�rat �s ${FILES} f�jlt tal�ltam."
ls | grep "ZxY--!!!WKW"
if [ $? != 0 ] ; then az utols� parancs kil�p�si k�dja
echo "Nem tal�ltam a k�vetkez� f�jlt: ZxY--!!!WKW"
fi
echo "Na ebb�l el�g... �rd be, hogy 'man bash', ha t�bb inform�ci�t szeretn�l!"
______________________________________________________________________
10.2. C
A Unixok alatt a rendszer nyelve a C, ak�r szereted ak�r nem. Persze
egy csom� m�sik nyelv is el�rhet� (FORTRAN, Pascal, Lisp, Basic, Perl,
awk, ...).
Felt�telezve, hogy ismered a C-t, �lljon itt n�h�ny seg�t� tan�cs
azoknak, akiket eddig a Turbo C++ vagy valamelyik DOS-os testv�re
k�nyeztetett. A Linux C ford�t�j�t gcc-nek h�vj�k, �s
alap�rtelmez�sben h�j�n van minden villog�, f�ty�l� k�ty�nek, ami
�ltal�ban velej�r�ja a DOS-os hasonm�s�nak: nincs Integr�lt Fejleszt�i
K�rnyezet (IDE), on-line help, be�p�tett debugger, stb. A gcc egy
parancssorb�l h�vhat� ford�t�, nagyon hat�kony �s er�teljes. Ha le
szeretn�d ford�tani a szok�sos hello.c programodat, akkor a
$ gcc hello.c
sor a ford�t�s v�geredm�nyek�ppen egy v�grehajthat� a.out nev� f�jlt
fog k�sz�teni. Ha ett�l az elnevez�st�l el akarsz t�rni, akkor a
$ gcc -o hello hello.c
sor a hello n�vre fogja elkeresztelni a futtathat� f�jlt. (Vil�gos,
hogy nem c�lszer� az a.out f�jlban hagyni a k�sz m�ved, mert a
k�vetkez� ford�t�s alkalm�val fel�l�r�dik). Ha szeretn�l egy
programk�nyvt�rat linkelni a programodhoz, akkor egy sor v�gi
-l<libnev> kapcsol� oldja meg ezt a feladatot. P�ld�ul, ha a
matematikai k�nyvt�rral linkeled �ssze:
$ gcc -o mathprog mathprog.c -lm
(A -l<libnev> kapcsol� arra utas�tja a gcc-t, hogy az
/usr/lib/lib<libnev>.so; k�nyvt�rral linkelje a programot, teh�t az
-lm az /usr/lib/libm.so-t haszn�lja).
Ezek a parancsok elegend�ek egy kis program eset�n, de ha a programod
sz�mos forr�sb�l �ll �ssze, akkor sz�ks�ged lesz a make
seg�dprogramra. Tegy�k fel, hogy �rt�l egy kifejez�selemz�t: a
forr�sf�jl parser.c �s k�t #include f�jlja van, parser.h �s xy.h.
Ezut�n szeretn�d egy calc.c nev� programban haszn�lni a parser.c
f�ggv�nyeit, amely viszont includolja a parser.h f�jlt. Nos, mit kell
ekkor tenned, ha a calc.c f�jlt akarod ford�tani?
Egy �gynevezett Makefile-t kell �rnod, amely le�rja a ford�t� sz�m�ra
a forr�sf�jlok k�z�tti �sszef�gg�seket. A p�ld�nkban ez a
k�vetkez�k�ppen n�z ki:
______________________________________________________________________
# Ez a Makefile a calc.c ford�t�s�t v�gzi
# �ss <TAB>-ot a megfelel� poz�ci�kban!
calc: calc.o parser.o
<TAB>gcc -o calc calc.o parser.o -lm
# calc k�t object f�jlt�l f�gg: calc.o �s parser.o
calc.o: calc.c parser.h
<TAB>gcc -c calc.c
# calc.o k�t forr�sf�jlt�l f�gg
parser.o: parser.c parser.h xy.h
<TAB>gcc -c parser.c
# parser.o h�rom forr�sf�jlt�l f�gg
# A Makefile v�ge
______________________________________________________________________
Ezt a f�jlt Makefile n�ven mentsd ki, �s futtatsd a make parancsot,
esetleg mentsd el calc.mak n�ven, �s �rd be azt, hogy make -f
calc.mak. Term�szetesen OEK. Tov�bb� ne feledd, hogy b�rmikor le�r�st
kaphatsz a C f�gggv�nyekr�l, a k�zik�nyvoldalak seg�ts�g�vel. P�ld�ul:
$ man 3 printf
A programok hibakeres�s�hez haszn�ld a gdb-t. A haszn�lati utas�t�shoz
�rd be: info gdb.
Rengeteg programk�nyvt�r van, amit haszn�lhatsz. Val�sz�n�leg az
el�sz�r haszn�land�k k�z�tt lesz az ncurses �s az svgalib, amik a
sz�veges illetve a grafikus k�perny� kezel�s�t val�s�tj�k meg. Ha el�g
b�tors�got �rzel az X alatti programoz�shoz (nem olyan neh�z), akkor
sz�mos programk�nyvt�r �ll rendelkez�sedre, amelyekkel egy
szempillant�s alatt m�k�d� alkalmaz�sokat lehet l�trehozni. N�zd meg a
<http://www.xnet.com/~blatura/linapp6.html> weblapot, �s tartsd
�szben, hogy a Gtk kezd a Linux szabv�nny� v�lni.
Sok sz�vegszerkeszt� k�pes integr�lt fejleszt�k�rnyezetk�nt
viselkedni, p�ld�ul az emacs �s a jed k�pes a nyelv szintaktikai
elemeinek kiemel�s�re, automatikus bekezd�sekre, stb. Ezen k�v�l
beszerezheted az rhide csomagot az
<ftp://sunsite.unc.edu:/pub/Linux/devel/debuggers/> FTP-helyr�l. Ez a
Borland integr�lt fejleszt�k�rnyezet�t koppintja, val�sz�n�leg elnyeri
majd a tetsz�sedet.
11. A fennmarad� 1%
Val�j�ban sokkal t�bb, mint 1%...
11.1. A tar �s gzip programok haszn�lata
A Unix alatt van n�h�ny sz�les k�rben haszn�lt program f�jlok
t�m�r�t�s�re �s archiv�l�s�ra. A tar program archiv�lja a f�jlokat --
hasonl�an a PKZIP-hez vagy a WinZIP-hez, de nem t�m�r�ti, csak
becsomagolja (Linux alatt a '-z' opci�val t�m�r�ti is ;-). A
$ tar -cvf <archiv_nev.tar> <fajl> [fajl...]
sor egy �j arch�v f�jlt k�sz�t. Ha egy arch�v f�jlt szeretn�l
kicsomagolni, a
$ tar -xpvf <archiv_nev.tar> [fajl...]
sorral teheted meg. Ha az arch�v f�jl tartalm�ra vagy k�v�ncsi, akkor
a
$ tar -tf <archive_name.tar> | less
sorral n�zegetheted. Ha t�m�r�teni szeretn�l akkor a compress �s gzip
programok �llnak rendelkez�sedre, b�r a compress elavult, �s jobb ha
nem haszn�lod. A megfelel� parancsok:
$ compress <fajl>
$ gzip <fajl>
Ezek egy .Z (compress) vagy .gz (gzip) kiterjeszt�s� t�m�r�tett f�jlt
k�sz�tenek. Ezek a programok egyszerre csak egy f�jlt k�pesek
t�m�r�teni. A kit�m�r�t�shez haszn�ld a
$ compress -d <fajl.Z>
$ gzip -d <fajl.gz>
sorokat, �s OEK.
Az unarj, zip �s unzip (PK??ZIP kompat�bilis) seg�dprogramok szint�n
el�rhet�ek. A .tar.gz vagy .tgz kiterjeszt�s� f�jlok (tar programmal
csomagolt, majd gzip-pel t�m�r�tett) ugyanolyan gyakoriak a UNIX
vil�g�ban, mint a .ZIP f�jlok DOS alatt. A .tar.gz tartalm�t a
k�vetkez� m�don n�zheted meg:
$ tar -ztf <fajl.tar.gz> | less
11.2. Programok telep�t�se
El�sz�r is: a telep�t�s a root feladata. A legt�bb linuxos programot
.tar.gz arch�vum form�j�ban terjesztenek, ami �ltal�ban egy k�nyvt�rat
tartalmaz, amit �gy h�vnak, mint a programot, �s amiben f�jlok �s/vagy
alk�nyvt�rak vannak. Ezt a /usr/local k�nyvt�rban kiadott
# tar -zxf <archive.tar.gz>
paranccsal �rdemes kibontani, �s ut�na elolvasni a README �s INSTALL
f�jlokat. A programokat t�bbnyire forr�sk�d alakj�ban terjesztik,
amit le kell ford�tanod, �ltal�ban a make �s ut�na make install
parancsok kiad�s�val. Ha a csomagban van configure szkript, akkor
el�bb azt futtasd. Term�szetesen kell a gcc vagy a g++
ford�t�program.
M�s csomagokat a / k�nyvt�rban kell kicsomagolni, ilyenek a Slackware
.tgz csomagjai. Megint m�s csomagok tartalmazz�k a f�jlokat, de nem
egy alk�nyvt�rban -- vigy�zz, ne csin�lj rendetles�get!. Mindig
list�zd ki az arch�v f�jl tartalm�t telep�t�s el�tt.
A Debian �s a Red Hat disztrib�ci�k saj�t csomagform�tummal
rendelkeznek, ezek a .deb �s az .rpm. Az ut�bbi sz�lesebb k�rben
elfogadott. Egy rpm csomag telep�t�s�hez add ki az
# rpm -i package.rpm
parancsot.
11.3. Tippek amik n�k�l nem boldogulsz
H�tralapoz�s: Nyomd le a <SHIFT + PAGE UP> billenty�kombin�ci�t, �s
ekkor egy p�r oldal visszalapozhatsz a k�perny�n, att�l f�gg�en, hogy
mennyi a videomem�ri�d.
K�perny� alaphelyzetbe �ll�t�sa: El�fordulhat hogy egy bin�ris f�jl
cat vagy more paranccsal val� megjelen�t�se sor�n tele lesz a k�perny�
mindenf�le szem�ttel. G�peld be vakon a reset parancsot, ami rendbe
teszi a dolgokat, vagy a k�vetkez� karaktersorozat is seg�t: echo
CTRL-V ESC c RETURN.
Sz�veg m�sol�sa: konzolon l�sd al�bb, X alatt a jobb eg�rgombbal
kijel�lheted a sz�veget (tov�bb� pl. �ltal�ban 2 kattint�s a sz�t,
h�rom a teljes sort kijel�li), majd a k�z�ps� (vagy a 2 sz�ls�)
eg�rgombbal �tm�solhatod oda, ahova akarod. Valamint l�tezik egy
xclipboard nev� program is (sajnos csak sz�vegekre), de ne t�vesszen
meg a lass� v�laszideje.
Eg�rhaszn�lat: telep�tsd a gpm programot, ami egy eg�rmeghajt� a
konzolhoz. Hasonl�an haszn�lhatod, mint fent, s ak�r a virtu�lis
konzolok k�z�tt is.
�zenetek a kernelt�l: n�zd meg root-k�nt a /var/adm/messages vagy a
/var/log/messages f�jlt, hogy miket �zent a kernel, bele�rtve a
rendszerindul�st is. A dmesg parancs is hasznos.
11.4. Hol vannak az alkalmaz�sok?
Ha gondolkozol, hogy lecser�lheted-e a r�gi megb�zhat� DOSWin
alkalmaz�sodat egy linuxosra, javaslom, hogy b�ng�szd v�gig a
legnagyobb linuxos szoftvergy�jtem�nyeket:
<ftp://sunsite.unc.edu/pub/Linux>, <ftp://tsx-11.mit.edu/pub/linux> �s
<ftp://ftp.funet.fi/pub/Linux>. Egy m�sik j� kiindul�pont a ``Linux
Applications and Utilities Page''
<http://www.xnet.com/~blatura/linapps.shtml>, �s a ``hivatalos'' Linux
honlap <http://www.linux.org>.
11.5. Egy p�r dolog, amit eddig nem tudt�l megcsin�lni
A Linux alatt rengeteg dolgot meg lehet tenni, ami DOSWin alatt
bonyolult, neh�zkes vagy lehetetlen. Itt egy r�vid lista
�tv�gygerjeszt�nek:
� Az at a megadott id�ben hajtja v�gre a k�v�nt programot.
� Az awk egy egyszer� �s m�gis sokat tud� programnyelv sz�veges
f�jlok manipul�s�ra. P�ld�ul legyen a data.dat egy t�bb oszlopos
adatf�jl, ekkor a
$ awk '$2 ~ "abc" {print $1, "\t", $4}' data.dat
kilist�zza az 1. �s a 4. mez�t minden olyan sorb�l, amelyekben a 2.
mez� tartalmazza az ``abc'' mint�t.
� A cron adott id�k�z�nk�nt, megadott id�ben v�grehajthat� feladatok
v�grahajt�s�ra j�. �rd be: man 5 crontab.
� A file <fajlnev> megmondja, hogy mi a f�jl t�pusa (ASCII sz�veg,
v�grehajthat�, arch�v, stb.);
� A find (l�sd m�g a ``DOS-os parancsok Linuxos megfelel�i''
fejezetben) az egyik leghasznosabb �s legt�bbet tud� program.
Haszn�lhat� k�l�nb�z� felt�teleknek megfelel� f�jlok megkeres�s�re
�s ezeken valamely elj�r�s v�grehajt�s�ra. Az �ltal�nos haszn�lata:
$ find <k�nyvt�r> <kifejez�s>
ahol a <kifejez�s> mag�ban foglalja a keres�si felt�teleket �s a
v�grehajtand� m�veleteket. P�ld�k:
$ find . -type l -exec ls -l {} \;
megkeresi azokat a f�jlokat melyek szimbolikus linkeket jel�lnek, �s
ki�rja, hogy mire mutatnak.
$ find / -name "*.old" -ok rm {} \;
megkeresi azokat a f�jlokat, amelyek illeszkednek a mint�ra, �s t�rli
�ket, de el�bb meger�s�t�st k�r.
$ find . -perm +111
megkeresi azokat a f�jlokat, melyek enged�lye 111 (futtathat�).
$ find . -user root
megkeresi a root f�jljait. �s m�g rengeteg lehet�s�g van -- OEK.
� A grep sz�vegmint�kat keres a f�jlokban. P�ld�ul a
$ grep -l "fizika" *.tex
parancs kilist�zza az �sszes *.tex f�jlt, amelyben szerepel a
``fizika'' sz�. Egy v�ltozata, a zgrep, a gzip-pel t�m�r�tett f�jlokra
m�k�dik. OEK.
� A regul�ris kifejez�sek seg�ts�g�vel bonyolultan de nagyon
hat�konyan kereshet�nk sz�vegekben. P�ld�ul a ^a[^a-m]X{4,}txt$
kifejez�s r�illik egy olyan sorra, amely `a'-val kezd�dik, a
k�vetkez� karaktere b�rmi lehet az a-m intervallumon k�v�l, 4 vagy
t�bb `X' k�veti, �s `txt' a v�ge. A regul�ris kifejez�seket a
fejlettebb sz�vegszerkeszt�kben, a less-ben, �s m�g sok m�s
programban haszn�lhatod. R�vid bevezet�sk�nt olvasd el a grep
k�zik�nyvoldal�t (man grep)!
� A script <szkript_fajl> a szkript_fajl k�perny�re ki�rt �zeneteit
elmenti egy f�jlba, addig am�g nem adsz ki egy exit parancsot.
Hibakeres�sn�l hasznos.
� A sudo megengedi a felhaszn�l�knak, hogy megcsin�lj�k, amit csak a
root tehet meg (pl. lemezek form�z�sa vagy csatol�sa a
f�jlrendszerhez, OEK).
� Az uname -a rendszerinform�ci�kat �r ki.
� A zcat �s a zless seg�ts�g�vel gzip-pel t�m�r�tett f�jlokat
n�zegethetsz, an�lk�l, hogy ki kellene t�m�r�teni. P�ld�ul:
$ zless szovegfajl.gz
$ zcat szovegfajl.gz | lpr
� A k�vetkez� parancsok sokszor j�l j�nnek: bc, cal, chsh, cmp, cut,
fmt, head, hexdump, nl, passwd, printf, sort, split, strings, tac,
tail, tee, touch, uniq, w, wall, wc, whereis, write, xargs, znew.
OEK.
11.6. UNIX haszn�lata DOSWin alatt
Hiszed vagy sem, vannak olyan programok, amelyek UNIX-szer�
k�rnyezetet hoznak l�tre DOSWin alatt! Az egyik a Djgpp csomag (
<http://www.delorie.com/djgpp>) DOS al�, a m�sik a Cygnus (
<http://www.cygnus.com>), egy sokkal bonyolultabb megval�s�t�s Win32
k�rnyzetben. Mindkett� ugyanazokat a GNU fejleszt�eszk�z�ket �s
seg�dprogramokat tartalmazza, mint a Linux, b�r nem fogod ugyanazt a
teljes�tm�nyt �s stabilit�st megkapni.
Ha szeretn�l belek�stolni a Linux haszn�lat�ba, pr�b�ld ki a Djgpp-t.
T�ltsd le, �s telep�tsd a k�vetkez� f�jlokat (az �r�s idej�n a
legfrissebb verzi� a 2.02): djdev202.zip, bnu281b.zip, bsh1147b.zip,
fil316b.zip, find41b.zip, grep22b.zip, gwk303b.zip, lss332b.zip,
shl112b.zip. A telep�t�si �tmutat� mell�kelve van, �s a
<news:comp.os.msdos.djgpp> h�rcsoportban is kaphatsz seg�ts�get.
DOSWin alatt k�l�n�sen a bash haszn�lata jelent fel�d�l�st. A
megfelel� konfigur�l�shoz szerkeszd �t a telep�t�snek megfelel�en a
BOOT.BAT f�jlt, azut�n cser�ld le ezeket a f�jlokat a (Windows
part�ci�n lev�) saj�t k�nyvt�radban:
# ez a _bashrc
LS_OPTIONS="-F -s --color=yes"
alias cp='cp -i'
alias d='ls -l'
alias l=less
alias ls="ls $LS_OPTIONS"
alias mv='mv -i'
alias rm='rm -i'
alias u='cd ..'
# ez a _bprof
if [ -f ~/_bashrc ]; then
. ~/_bashrc
fi
PS1='\w\$ '
PS2='> '
CDPATH="$CDPATH:~"
# a less(1) be�ll�t�sai
LESS="-M-Q" # hossz� prompt, csendes
LESSEDIT="%E ?lt+%lt. %f" # fels� sor szerkeszt�se
VISUAL="jed" # sz�vegszerkeszt�
LESSCHARSET=latin1 # �kezetes bet�k megjelen�t�se
export PS1 PS2 CDPATH LS_OPTIONS LESS LESSEDIT LESSOPEN VISUAL LESSCHARSET
11.7. Gyakori kiterjeszt�sek �s az ezekkel kapcsolatos programok
Val�sz�n�leg m�r egy csom� f�jlkiterjeszt�ssel tal�lkozt�l. Az
egzotikus fajt�kon k�v�l (pl. font f�jlok stb.) �me egy lista, hogy mi
micsoda.
� 1 ... 8: k�zik�nyvoldalak. �gy olvasd �ket: groff -Tlatin1 -man
<file.1>.
� arj: arj-vel t�m�r�tett f�jl.
� dvi: a TeX (see below) �ltal l�trehozott f�jl. xdvi-al n�zheted
meg; dvips-sel PostScript .ps f�jll� alak�thatod.
� gz: gzip-pel t�m�r�tett f�jl.
� info: info f�jl (hasonl� a k�zik�nyvoldalhoz). Az info program
haszn�lja.
� lsm: Linux Software Map f�jl. Ez egy egyszer� ASCII f�jl, ami a
hozz� tartoz� programcsomag le�r�s�t tartalmazza.
� ps: PostScript f�jl. A megjelen�t�s�hez kelleni fog a gs, �s vagy a
ghostview vagy a gv.
� rpm: Red Hat csomag. B�rmilyen rendszeren telep�thet� az rpm
csomagkezel�vel.
� taz, tar.Z: tar-ral k�sz�lt csomag compress-szel t�m�r�tve.
� tgz, tar.gz: tar-ral k�sz�lt csomag gzip-pel t�m�r�tve.
� tex: sz�vegf�jl, amit a rendk�v�l sokoldal� TeX t�rdel�program
dolgoz fel. Szerezd be a tex csomagot, sok disztrib�ci� r�sze!
� texi: texinfo f�jl, TeX �s info f�jlokat lehet csin�lni bel�le
(l�sd info). A texinfo program haszn�lja.
� xbm, xpm, xwd: grafikus f�jl.
� Z: compress-szel t�m�r�tett f�jl.
11.8. F�jlkonverzi�k
Ha sz�veges f�jlokat kell cser�lned DOSWin �s Linux k�z�tt, figyelj a
``sorv�g'' probl�m�j�ra. DOS alatt a sor v�g�t CR/LF jel�li (ASCII 13
+ ASCII 10), a Linux alatt csak LF. Ha DOS-os sz�vegf�jlt szerkesztesz
Linux alatt, a sorok v�g�n furcs�n kin�z� `M' karakterek lesznek
olvashat�ak, a linuxos sz�vegf�jl DOS alatt pedig egyetlen kilom�teres
sor lesz, bekezd�sek n�lk�l. Egy csom� seg�dprogram �ll rendelkez�sre
(pl. a dos2unix �s a unix2dos) az oda-vissza konvert�l�sra.
Ha a sz�vegf�jlod �kezetes bet�ket is tartalmaz, gy�z�dj meg r�la,
hogy Windows alatt csin�ltad �s nem sima DOS alatt, m�sk�l�nben az
�sszes �kezetes karakter elromlik.
A Word vagy WordPerfect f�jlok egyszer� sz�vegg� alak�t�sa egy kicsit
nehezebb, de lehets�ges. Az egyik CTAN FTP-helyr�l (pl.
<ftp://ftp.tex.ac.uk>) t�ltsd le a megfelel� seg�dprogramot. Szedd le
a word2x programot a /pub/tex/tools/ k�nyvt�rb�l, vagy pr�b�ld ki a
/pub/tex/support/ k�nyvt�rban tal�lhat� programok egyik�t. A word2x a
Word 6 f�jlokat konvert�lja, a Word 97 f�jlok konverzi�j�hoz az
mswordview-ra lesz sz�ks�ged (
<http://www.csn.ul.ie/~caolan/docs/MSWordView.html>), ami HTML
form�tum�v� alak�tja �ket.
11.9. Ingyenes irodai csomagok
Ha a f�jlok konvert�l�sa nem el�gs�ges, van r� lehet�s�g, hogy
kipr�b�lj egy (ingyenes!) Microsoft Office-szer� irodai csomagot.
A StarOffice csomag mag�nfelhaszn�l�sra ingyenes (�jabban �zleti c�lra
is ingyenes -- a ford.). Nagy, el�g lass�, de am�gy nagyon j�: egy
csom� funkci�val rendelkezik, amivel a Microsoft Office nem. K�pes
elolvasni a Word �s az Excel f�jljait, b�r a konverzi� nem mindig
t�k�letes. A honlap: <http://www.stardivision.com>.
Egy m�sik j� csomag a Corel WordPerfect, ennek is let�lthet� egy
ingyenes verzi�ja. Kell t�bbet mondanom? Gyer�nk, szedd le!
<http://www.corel.com>.
12. V�ge, egyel�re
Gratul�lok! Megismerkedt�l egy kicsit a UNIX-szal, �s k�szen �llsz m�r
arra, hogy �rdemi munk�t is v�gezz. Ne felejtsd, hogy a rendszerrel
kapcsolatos tud�sod m�g el�g korl�tozott, �s sz�m�ts arra, hogy csak
nagyobb gyakorlat megszerz�se ut�n �rzed magad igaz�n otthon. De
fogadok, hogy az itt le�rtak is elegend�k ahhoz, hogy a kezdeti
l�p�seket megtedd.
Biztos vagyok abban, hogy �lvezni fogod a Linux haszn�lat�t, �s egyre
t�bbet fogsz majd tudni r�la -- mindenki �gy van vele. Szint�n fogadni
mern�k, hogy soha nem t�rsz vissza a DOSWin-hoz! Rem�lem siker�lt
magam meg�rtetni, �s az itt le�rtak haszn�ra v�lnak a 3 vagy 4 olvas�m
sz�m�ra.
12.1. Szerz�i jogok
A Linux HOGYAN dokumentumok szerz�i joga a megfelel� szerz�k�, hacsak
m�sk�pp nem rendelkeznek. A Linux HOGYAN dokumentumokat szabad r�szben
vagy eg�szben m�solni �s terjeszteni b�rmilyen fizikai vagy
elektronikus adathordoz�n, de ezt a szerz�i jogokra vonatoz�
megjegyz�st minden m�solathoz mell�kelni kell. Az �zleti c�l�
terjeszt�s megengedett �s b�tor�tott, de a szerz� szeretne tudom�st
szerezni minden ilyen terjeszt�sr�l.
Minden Linux HOGYAN-on alapul� ford�t�s, sz�rmaztatott m� vagy
�sszefoglal� munka ezen szerz�i jogi k�telmek al� kell essen. Ez azt
jelenti, hogy nem szabad olyan HOGYAN-on alapul� m�vet l�trehozni,
amely tov�bbi megk�t�seket tartalmaz a terjeszt�sre. Bizonyos
felt�telek eset�n ezek a szab�lyok figyelmen k�v�l hagyhat�ak, err�l a
Linux HOGYAN koordit�tor ad felvil�gos�t�st a lent olvashat� c�men.
R�viden megfogalmazva, szeretn�nk, ha az inform�ci� elterjedne min�l
t�bb csatorn�n, de szeretn�nk megtartani a HOGYAN dokumentumok szerz�i
jog�t, �s szeretn�nk �rtes�lni b�rmilyen terjeszt�si tervr�l.
K�rd�sekkel a Linux HOGYAN koordin�tor�t, Tim Bynumot lehet megkeresni
a <linux-howto@sunsite.unc.edu> dr�tpostac�men.
12.2. Jogi felel�ss�g
A ``HOGYAN t�rj�nk �t DOS-r�l/Windowsr�l Linuxra'' Guido Gonzato m�ve,
<REMOVE_MEguido@ibogeo.df.unibo.it>. (T�r�ld ki a ``REMOVE_ME''-t.)
K�sz�nettel tartozom Matt Welshnek, a ``Linux Installation and Getting
Started'' szerz�j�nek, Ian Jacksonnak, a ``Linux frequently asked
questions with answers'' szerz�j�nek, Giuseppe Zanettinek, a ``Linux''
szerz�j�nek, mindenkinek, aki javaslatokat �rt nekem, �s f�leg Linus
Torvaldsnak �s a GNU-nak, akik a Linuxot adt�k az emberis�gnek.
Erre a dokumentumra nem vonatkozik semmilyen garancia. Nagyon
igyekeztem, hogy hib�tlan legyen, de mindenki csak a saj�t
felel�ss�g�re haszn�lhatja az itt k�z�lt inform�ci�kat. Semmilyen
esetben sem lehet engem felel�ss� tenni az itt le�rtak
felhaszn�l�s�b�l ered� k�rok�rt.
A visszajelz�seket �r�mmel veszem. B�rmilyen k�rd�st, k�r�st,
javaslatot sz�vesen meghallgatok.
�lvezd a Linuxot �s az �letet!
Guido =8-)
12.3. Magyar ford�t�s
Az els� magyar ford�t�st Danyi Andr�s (danyiand@biocom.bio.u-
szeged.hu) k�sz�tette az 1.0-�s verzi�r�l, ami angolul 1996-ban jelent
meg. A jelenlegi 1.3.2-es verzi� ford�t�s�t T�m�r Andr�s
(atimar@itp.hu) k�sz�tette, term�szetesen er�sen t�maszkodva Danyi
Andr�s megl�v� ford�t�s�ra.